Tunyogmatolcs Község Önkormányzata A helyi címer és zászló alapításáról és használatának  rendjéről szóló 16/2000(VIII. 16) Kt számú rendeletével fogadta el a címerét.  A címer leírása a rendelet 2. §-a szerint:  " Az önkormányzat címere: A reneszánsz vonalvezetésű csücsköstalpú pajzsforma a Matolcsi  Olvasókör pecsétjén szerepel, felső csúcsaiban csapott, fölötte liliomos korona, két oldalán  levéldíszes piros-arany illetve kék-ezüst címertakaró dísziti. A pajzs haránt vágással, alsó és felső  részre osztott, s vékony ezüst keret szegélyezi. Az 1. Felső zöld színű mező közepén az 1617. évi matolcsi gubacsapó céh pecsétjéről vett  motívumok, egy szabó olló, és egy vetélő látható, valamint egy a tunyogiak mezőgazdálkodására  utaló ekevas.  A 2. Alsó ezüstszínű mezőben, kék hullámmal a Szamos folyó, benne jellegzetes és veszélyeztetett  hala a csuka látható. Felette a természetes színű fahíd azt jelképezi, hogy itt évszázadok óta ún.  "hidas" átkelőhely volt.  A címerpajzs alatti ezüst szalagdíszen fekete betűkkel a "TUNYOGMATOLCS" felirat olvasható."  A település címere Pecsétnyomatok és címerek A szfragisztika tárgykörébe tartozó pecsét vagy sigillum használata nálunk is egyidős az államisággal. Tudjuk, hogy már Szent István is  használt pecsétet. Péter idejéből (1038-1041, 1044-1046) pedig kétségtelenül hiteles ólombulla maradt fenn. Ismert I. András (1056-1060)  törvénybe idéző bronz-pecsétje- "billoga" is. Szent László pedig már egyoldalú viasz felségpecsétet is használt. E korban a király mellett a  nádor, a királybírák, az érsek, a püspökök, főesperesek stb… éltek a pecséthasználat jogával és kötelességével. Az állami, közigazgatási és  bírói feladatok szaporodása, az ügyvitel bonyolultabbá válása, az írásbeliség elterjedése, majd kizárólagossága rohamosan megszaporította a  pecséttel élők és a pecsétek számát, egyben a pecsétek hamisítását is eredményezte. Rendkívül fontossá vált a pecsétek őrzését,  használatát, hitelességét minduntalan szabályozni kellett. Ez a szükséglet alakította ki a szakértők seregét, majd később a pecsét egyéb  funkcióinak a megjelenésével kapcsolatosan a pecséttan tudományát. A nemes személyek és országos méltóságra emeltek mellett egyre több  testület, jogi személy, közigazgatási egység kapott vagy teremtett magának pecséthasználati jogot vagy gyakorlatot. Szatmár vármegyében a  megye nevének betűit négy részre bontották- COMIT//TATVS//ZATH//MAR.-, ezt külön-külön őrizte typariumra vésték, és négy főszolgabíró  külön-külön őrizte a neki jutott pecsétnyomót, de négyük együttes pecsételési eljárása volt csak hitelesnek tekinthető és elfogadható.  Sajnálatos, hogy Szabolcs, Bereg, Szatmár- a három megye egyikének sem sikerült a feudalizmus, sem a kapitalizmus korából való teljes  pecsétállományát feltárni. Ennek a megvalósításához évek hosszú sorára, komoly kutató és feltáró munkára, a munkát rendszeresen  finanszírozó mecénásra lenne szükség, mert egyházi és világi levéltárak, családi és uradalmi fondok, községi levéltárak sokaságát kellene  "felderíteni" ahhoz, hogy valamennyire megnyugtató képet rajzolhassunk, és a pecsétleírásokon, grafikai illusztrációkon kívül a  pecséthasználat törvényszerűségeit is fel lehessen tárni. A másik könnyen felfedezhető jelenség, hogy a XVI-XVII., de még a XVIII. század első  felében használni kezdett pecsétek körirata- mezővárosé és falué egyformán latin. Itt szökik be csak egy-egy magyar nyelvű, vagy éppen  magyar és latin nyelvű körirat. (9-es ábra). A jobbágy közösségek szántó-vető foglalkozásuk jelképeit (eke, isztike, csoroszlya, sarló, ásó, kapa  stb.), a falujukra jellemző táji adottságokat (tölgy, makk, erdő, hal, folyó, cserje stb.), termelvényeiket (dinnye, búza, rozs stb.) vésették a  pecsétmezőkbe. (467-es ábra). Az 1840-es évektől végleg eltűnnek a latin nyelvű köriratok, újra vésetik a régi pecsétjüket a legkisebb falvak is,  immár magyar nyelvű szöveggel, megőrizve azonban a régi szimbólumokat is. (375-ös ábra)    467.  Tunyog A. Tunyog Hely: Pe = Tunyog  helység pecsétje (Kurzív véset.)  B, A nyitott pecsétmezőben  indás díszítésben csoroszlya és  ekevas.  C. b. : 31 mm. c.: s kör D. Nyomat után, Treklt. 1.1,s.6.  1809.  375.  A Matolcs. A. MATOLCS KÖZSÉG B. A köriratban két oldalon egy-egy  nyolcágú csillag. A nyitott pecsétmezőben háromszínű szalaggal kötött fekvő  babérkoszorúban az 1859-es évszám.   C. b.: 33 x 27MM . c.: ovális D. Nyomat után, SzSzMLt. IV.B.607.  79.dob. 1860.  9.       Matolcs A. DE: MATOTSZ: ANNO DOMINI: 1617? Matolcs  az Úr 1617. évében.   B. A pecséten kívül körben poncolt díszítés. A belső  pecsétkor indadíszítés, közrefogja az évszámot. A  pecsétmezőben nővényornamentikából stilizált cí-  merpajzsban szabóolló és a szövéshez használt  vetélő. A címerpajzs fölött háromágú liliomos korona  t fölötte három pontból alkotott mezőben a T ás I  betűk, feltehetően a falu akkori bírájának névjele,  C. b. : 33 mm c.: kör D. Nyomat után, SzSzMLt . IV.B.607. 41,dob, 1841.