Új presbiterek tettek esküt Matolcson A meglévő presbitériumhoz csatlakozva új presbiterek és pótpresbiterek tettek esküt a  Matolcsi Református Egyházban. A jelenlegi egyházközségi vezető testületet a gyülekezet  fiatal tagokkal egészítette ki, hogy a generációk közötti együttműködés akadálytalanul  tudjon működni a jövőben. A mindenkori presbitérium az adott egyház lelki és anyagi  életének irányítója, emellett rendeleteket, szabályokat alkot, amelyek meghatározzák az  adott vallási közösség életét, működését. Ezek a feladatok várnak majd az újonnan esküt  tett egyházi elöljárókra is. Az új tisztségek várományosai Gergely Tamás lelkész előtt tették  le a Magyar Református Egyház esküjét, mely után presbiteri oklevelet és Bibliát kaptak.  „A  presbiterek mintegy tanácsosai és atyjai a gyülekezetnek, és azt egészséges tanácsokkal  vezetik. Ez hosszú évek óta így van, s most sem fog változni. – tért ki gratuláló beszédében  a Matolcsi egyházvezető. Az ünnepi istentisztelet után egy közös fotó várt az új döntéshozó  testületben szerepet vállalókra, kiknek a gyülekezettel együtt Isten áldását kérjük életükre,  mivel fáradtságos munkával tenni akarnak egyházukért, és választási tisztségüket büszkén,  hittel erősítették meg. - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________ Itt a tél, itt a kosárfonás ideje A kosárfonás inkább téli munka, hiszen tavasszal meg nyáron ott a kert, a virágok  átültetése, így csak ritkán jut rá idő. Ezt vallja Lakatos Pál Tunyogmatolcsi lakos is, aki ezt a nagyon ősi mesterséget oly hűségesen űzi. Már gyermekkorában felfigyelt eme munka  szépségeire, de ekkor még csak távoli csodálattal szemlélte a kosárfonás remekműveit. A  csodálat 1966-ban átváltott tenni akarásba, és elkezdett foglalatoskodni gyakorlatban a  kosárfonás művészetével. 1995-ben a Mátészalkai Faipari Kiállításon részt vett, ahol sok  dicsérettel illeték tevékenységét. Ugyanebben az évben a Mátészalkai Idősek Otthonában  tartott bemutatót, ahol az idősek élvezettel tekintették meg a már elkészült tárgyakat. 1996-  tól állandó vendége a településen rendezett Szamosparti- Találkozóknak, ahová évről-évre  újra visszahívják. A környező települések fesztiváljain, falunapjain előzetes felkérések után  mindig szívesen részt vett.  Jelenleg hobbiként űzi tovább hagyományőrző szenvedélyét.  Törekszik a tradicionális javak megőrzésére. Fiainak, Lászlónak és Pálnak már  gyermekként megtanította a mesterség minden apró részletét.  Emellett más községi lakost  szintén bevezetett már a kosárfonás rejtelmeibe.  Munkássága iránti érdeklődők, vendégek  gyakran látogatják otthonában.   Termékei között megtekinthető az ipari kosár, a hétköznapi  bevásárló kosár, fotelek és székek. Még ma is, közel 61 évesen, örömmel és fiatalos  lelkesedéssel lát neki, egy újabb munka elkészítésének. Lendülete, és munkájának  minősége nem kopott meg a hosszú dolgos évek alatt.  „Az ember a természet  megfigyelése folytán jöhetett rá a kosárfonás titkaira. Tanítómestere a fészekrakó  madárvilág lehetett, melyben igazi szenvedélyt találtam magamnak.”- fogalmazta meg Pali  bátyja. - Széles Szabolcs - ___________________________________________________________________________________________________________________________ Karácsonyi műsorral búcsúztak az iskolások „Karácsonyi Szeretet” címmel rendeztek ünnepi műsort a nevelőtestület tagjai  Tunyogmatolcson. Az iskola pedagógiai programjához tartozik a karácsonyi műsor községi  szinten való megtartása, ezért alsó és felső évfolyamoknak segítettek felkészülni az oktatók  előadásuk bemutatásához. Borbás Lászlóné, Dr. Éváné Bakk Beáta, Csürkéné Dula Margit,  Kissné Beke Adél és Rádi Lajosné tanárnők gyakoroltak az alsós osztályokkal, míg az  idősebbek fellépését Szabó Béláné, illetve Vargáné Boros Krisztina segítette elő. „ A  gyerekek körében az ünnepek előtti utolsó nagy izgalom szokott lenni ez a program.  Szeretnének jól teljesíteni, mely után méltán eltölthetik kiérdemelt hosszas pihenésüket.”-  emelték ki a próbák fontosságát a pedagógusok. Izgalmukat jól leplezték a gyerekek, mert a  produkciók ügyesen zajlottak végig. Versek, énekek, de még a gyufaárus kislány története is  adventi hangulatot kölcsönzött a moziteremnek. A szülők büszkén tekintették meg a  hosszas felkészülés eredményét, mely a gyermeki összefogás hasznosságának élő  bizonyítékaként tűnt fel az estén, erről szól végül is a karácsony. - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________ Reménység Karácsony a Holt-Szamos szomszédságában Immár több éve ad helyet a település szépkorúinak, a karácsonyi ünnep megtartásához, a  Kölcsey Ferenc utcai nyugdíjas klubház. Idén is itt tartották a tunyogmatolcsi Reménység  Nyugdíjas Szervezet karácsonyi ünnepét. A rendezésben nem csak az iskola tanárai, hanem  a művelődési ház dolgozói is részt vettek. A mostani, valamint a megelőző évek műsorait  Mikes Miklósné klubvezető formálta nagy lelkesedéssel és szeretettel, kinek alkalmi  köszöntője után az énekkar most először színpadi játékkal lépett fel. A megszokott  népdalcsokor sem maradt el, ezt szintén hallhatták tőlük a vendégek. Az eseményen Czellár  Lajos díszpolgár és Soltész Bertalan polgármester adta át az ünnepi ajándékokat. A  művelődési ház munkatársainak meglepetése az énekkar produkcióiból összeállított egy-egy  hanglemez volt. Változatosságban nem szűkölködött a célközönség, hiszen az idősek  versekkel, prózákkal egészítették ki repertoárjukat. Az aktív „kis” közösség rendszeresen  meghívja a helyi civil szervezetek, intézmények vezetőit, illetve a kórus támogatóit, akiknek  egész évi segítsége nélkülözhetetlen számukra. Az előadások végeztével következhetett a  méltán elhíresült szatmári vendéglátás: kötött tészta- leves, töltött káposzta, lekváros fánk,  és diós-mákos bejgli egészítette ki a családias ebédet.  A meghívottak indulás előtt  mandarin és szaloncukor formájában szintén megkapták szuvenírjeiket a házigazdáktól. Ez  a megható ünnep bizonyára még sok esztendőn át, lelkesíti a Holt-Szamos szomszédságában tevékenykedő öregeket, akikhez a karácsony reményteli  szeretete megérdemelten érkezett.  - Széles Szabolcs - ___________________________________________________________________________________________________________________________ Önfeláldozásukkal segítenek az idős embereken A Szamos-Tisza menti Mikro Körzet Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Társulás  házi gondozottjainak, és az idősek nappali klubjának ellátottjai részére rendeztek a helyi  Öregek Napközi Otthonában Karácsonyi Ünnepséget, a gondozási központ tunyogmatolcsi  munkatársai. A szociális mikro körzet központi feladataihoz tartozik: a szociális étkeztetés  biztosítása, illetve a házi segítségnyújtás. A településen belül összesen 41 házi gondozott  tartozik ellátásuk alá. A községi csapatban jelenleg 6 olyan ember dolgozik, akik mind  szociális részen tevékenykednek már hosszú évek óta. Feladatcsoportjukban helyet kap az  idősek és a fogyatékkal élők nappali ellátása, emellett a házi gondozottak ápolása is  folyamatos. A településen aktívan működik az öregek napközi otthona, a családsegítő,  valamint a gyermekjóléti szolgáltatás. Erdeiné Kovács Katalin elmondása szerint az év nehéz  volt. „ Idén először rendeztük meg Karácsonyi Ünnepségünket. Szeretnénk időseinket egy  közösségbe összetartani, hogy ne érezzék egyedül, kirekesztve magukat, hiszen nehéz  időket élünk, s talán még nehezebbek következnek.”- vélekedett az elmúlt időszakról, a  Tunyogmatolcson munkálkodó házi gondozó. A társulásban jelenleg Kömörő, Nagyar,  Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tunyogmatolcs és Túristvándi községek  önkormányzatai vesznek részt közös érdekeik alapján. Ezek az érdekek pedig csak azok  lehetnek, hogy a települések önkormányzataival összefogva, a lehető legmagasabb  színvonalon korszerűsített épületekben, mind a 7 községben folyamatosan biztosítva  legyenek a rászorulók számára a szociális szolgáltatások egész évben. A bizalmukat  nehezen nyújtják át időseink, de az odaadó, itthoni szociális munkatársaknak ezt már régen  megtették. Nyugodtan mondhatom, hogy megérdemelten.  - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Addig üsd a vasat, amíg meleg  „Addig üsd a vasat, amíg meleg!”- ezt vallja a Tunyogmatolcson dolgozó kovácsmester, aki  télvíz idején is kitartóan gyarapítja műhelyének darabjait. Varga Ferenc még ápolja a  hajdani mesterséget, mellyel már csak kevesen foglalkoznak Szatmárban. Eredeti  végzettségét tekintve géplakatos, de e területen sosem érezte felhőtlenül boldognak  magát. Mondhatni egy szerencsés véletlennek köszönhetően találkozott a szakma  rejtelmeivel, amikor felesége a Kovácsoltvas- Művesség című könyvvel ajándékozta meg  őt. Ekkor vált kedvenc időtöltésévé a mesterség kutatása és tanulmányozása. A könyv  olvasása során sikerült rátalálnia egy debreceni mesterre, akihez a zökkenőmentes  kapcsolatfelvételt követően tanulni járt. 1998-ban nézőként megtisztelte a Diósgyőri  Kovácsversenyt, ahol ismeretséget kötött egy nagyvázsonyi kováccsal, kinek szakmai  segítségét szintén szívesen fogadta a feltörekvő szerelő. Így az ezredfordulón  Nagyvázsonyban töltötte a tanuló idejét, amely alatt a szerszámkészítés fortélyait  sajátította el, hiszen „egy jó kovácsmester magának készíti el a szerszámait!” 2002-ben  már saját munkáival hívta fel magára a figyelmet a Penyigei Nagy Vásáron. 2003-ban  árammentes bemutatót tartott a közönségnek a Szamosparti- Találkozón, mely  rendezvénynek nélkülözhetetlen attrakciójává alakult eme produkció. 2004-től több  állomásponton is képviselte a kovácsoltvas művészetét; feltűnt a Hortobágyi Hídi Vásáron,  Balmazújvárosban, a Vókonya Pusztai Pásztortalálkozón, s minden év utolsó napján részt  vett a Budapesti Ügető- Szilveszteren. Napjainkban is kitartóan tökéletesíti mesteri tudását.  Nős, két fiú boldog édesapja. Családja támogatja munkájában. Az általa készített tárgyakat  a Mátészalkai Egyesületen keresztül folyamatosan zsűrizteti a Népi Iparművészeti Osztálynál. Szeretné elérni az 5A és a 30B kategóriákat, hogy  megkaphassa a Népi Iparművész címet.  „Hiszem, hogy eme mesterség érdemes a megőrzésre, generációkra hagyományozásra. Fontosnak tartom,  hogy gyermekeinket megismertessük becses hagyományainkkal, ennek érdekében már számos fesztiválon, rendezvényen részt vettem, lehetőséget  teremtve a mesterség fortélyaiba való betekintésre."- vallotta be Varga Ferenc, aki saját munkáiban igyekszik ötvözni a régi stílust a modern kor  igényeivel.   - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Téli ügyességi játékokkal zárták az évet  A hideg idő, és tél beköszöntével számos sportág követei teszik le a lantot. Az időjárási  viszonyok miatt egy kisebb pihenőre kényszerülnek. A lovas sportok Szatmári képviselői  ugyanakkor még sem tehetik csak úgy félre lovaikat, és nem is tették. Természetesen  Tunyogmatolcson sincs ez másképp, s a sportpályán található kialakított pályán az év  utolsó napján bemutatókat rendeztek a Szamosmenti Hagyományőrző Egyesület tagjai. Az  összejövetelre már 5 éve folyamatosan sor kerül, így ebben az esztendőben sem  maradhatott el a tradíció követése. Ez az a hely, ahol ló, lovas, és a néző is megtalálhatja  saját számítását az ügyességi játékokban. Vendégként az eseményt megtisztelték a  fehérgyarmati Kürtgyarmat Egyesület hagyományőrzői is.  A rendezvényre ellátogató  nézőközönség igazán látványos sportvetélkedőket láthatott. A délelőtti programban fontos  szerepet kaptak a lóhátas-ügyességi produkciók és a fogathajtó műsorszámok, emellett  számos egyéni lovaglási technikát szintén prezentáltak a szervezők az érdeklődőknek.  Sajnos az időjárás miatt a plusz téli számok bemutatása elmaradt. Nézelődés közben pedig  mindenki kedvére fogyaszthatta a finom forralt borokat, s meleg teákat. A Szamos melletti  hagyományőrzők a téli időszakban is életben tartották a tüzet a lovasokban, úgyhogy most  már jöhet számukra a jól megérdemelt pihenés tavaszig.   - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Egész Tunyogmatolcs és térsége gyászol  Fájdalom és mély gyász tölti el a hozzátartozókat, a Polgármesteri Hivatal és Művelődési  Ház dolgozóit, s könnyek csillognak a Gazdakör tagjainak szemében is. Gyászol  Tunyogmatolcs, valamint a fehérgyarmati kistérség minden lakója. Szívrohamban elhunyt a  Gazdakör elnöke, Fecske László, aki az augusztusi hónapban töltötte volna be a 70.  születésnapját. Laci bácsit a szatmári térség gazdálkodóinak többsége ismerte és szerette.  E bővített mondat mögött ott van több évtized szorgalma, kitartása. Tizennyolc évesen  kertész szakképesítést kapott, majd Mátészalkán a mezőgazdasági technikumban  egészítette ki tanulmányait. Szerénységével, segítőkészségével sok barátot szerzett a  hosszú évek alatt. 1967-ben nősült meg, feleségével az esküvő után költözött  Tunyogmatolcsra. 1981-től a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója lett, ahol  osztályvezetőként a járás összes településén megfordult. Az 1996-os nyugdíjazása után  helyben bekapcsolódott a Gazdakör munkájába, amely közösség még ebben az évben  megválasztotta elnökévé. A település gazdálkodói megértették, hogy ez a civil szerveződés  jó lehetőséget kínál a szakmai továbblépésre éppúgy, mint a közösségben rejlő  kedvezmények, pályázati lehetőségek kihasználására. Az egyesületnek Fecske László  vezetésével, a közel 16 év alatt sikerült kivívnia nemcsak a falubeliek, de a térségbeliek  elismerését is. Számtalan eseményt rendezett már a civil szervezet: számos tudományos  estet, aranykalászos tanfolyamot a Nyíregyházi Főiskolával, Szamosparti Találkozókat,  belföldi, valamint külföldi szakmai utakat, s még lehetne sorolni a most már 60 fővel, illetve  2 tagszervezettel rendelkező Gazdakör érdemeit, melyben döntő szerepe Laci bácsinak  volt. Most mindenki „Laci bácsija” elbúcsúzott. Élete öregnek, fiatalnak egyaránt példaként szolgált. Távozása pótolhatatlan űrt hagyott maga után, melyet  talán az idő vasfoga enyhíteni tud. Emlékét méltón, sok szeretettel őrizzük, a szívünkben tovább él.  - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Rongyszőnyegek készítése mesteri fokon  A szőnyeg Keleten született meg, amely magyarországi otthonainkban csupán egy  berendezési tárgy a sok közül, s a leggyakrabban a padlót hivatott díszíteni. A  szőnyegcsomózás tudománya kb. 5000 éves hagyomány, de a Tunyogmatolcson élő  Szabó Menyhértné még „csak” 72 éve gondozza e szakma gyönyöreit. A településen ő az  egyedüli női mester, s az anyáról leányra szálló csomózási technikákat már 6 évesen  tanulni kezdte. Ilonka néni nagycsaládban nevelkedett fel, ahol lánytestvéreivel együtt  ismerte meg a szövési fortélyokat. Miért szép és vonzó ez a szakma?- tettem fel kérdést a  79 éves mesterasszonynak. A felelet roppant egyszerűnek tűnt. „A kézi szőnyegcsomózó  mesterség lehetőséget ad egy több ezer éves tradíció ápolására. Nagyszerű érzés olyan  tárgyakat létrehozni, melyek hasznosak és esztétikai élményt is nyújtanak egyben.”-  nyugtázta 7 évtizedes szenvedélyét a dédnagymama. Fiatalon, már 13 éves korában tudott  egyedi zsákvásznakat, kendőket, lepedőket készíteni, külső segítség nélkül. A mai napig  használ olyan egykori portékákat, amelyeket még gyerekként mutatott fel a szülői háznál. A hosszú esztendők alatt mindig a januári, illetve februári hónapokban került sor csak a  szövésre, ilyenkor akár 1 hónapot is igénybe vettek a munkálatok, melyekre még most is  oly hűségesen készül fel a matolcsi készítő. A feladatoknak kialakult menetrendje van.  Kendervetés, kendernyüvés, a már dörzsölt szösz gerebenen húzása, majd következik a  fonás, ami után lehet motollálni. A felvezetést követően friss gombolyag jön létre, amely  már csak feltekerésre vár az esztovátán, vagyis a szövőszéken. Az elengedhetetlen  sorrendet kislányként figyelte meg, de még tudja, mi több olykor ismét szívesen használja.  A mesternő községi találkozókon képviseli népi munkásságát, esetenként rögtönzött bemutatóra ugyancsak sort kerít, amiben vállalkozó kedvű helyi  fiatalok próbálhatják ki a csomózás momentumait. Általános iskolásokat lát vendégül lakásában, valamint évente egy-egy szerencsés települési lakos  szokott kapni ajándékba kendőt, szőnyeget a tapasztalt kivitelezőtől. A fő kérdést pedig jogosan teszi fel mindenki. - Vajon ki szánja el magát egy ilyen  foglalkozásra? Szerintem a szakmát azok válasszák, akik átakarják élni az alkotás örömeit, s van türelmük akár hosszú hónapokon keresztül aprólékos  munkával elkészíteni a kívánt tárgyakat, melyekben egy életre örömüket lelhetik.   - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Fafaragás mesevilága Szamoskéren  Az ember és a természet kapcsolata a mai világban háttérbe szorult. Szamoskéren Nyakas  Lajosra még most is nagy hatással vannak a régi fatárgyak, amiket egykoron kérges kezű  mesteremberek vésői alakítottak ki. Az Ady utcában lévő kezdetleges műhelyében életre  kelnek az anyagok, a tehetséges fiatalember ujjai között. Már gyerekkorában is szeretett a  fával foglalkozni, de ekkor még csak botokat, nyilakat, csúzli ágasokat, pásztorsípokat és  pipákat készített. Később egyre többet kirándult az erdőkben, aminek köszönhetően a  rajongása vágyakozássá fejlődött. 25 éves korában nekikezdett a rönkbútorok, kerti  bútorok gyártásának. Innen már csak egy ugrásnak számított a fafaragás. Jöttek az  állólámpák, ruhafogasok, gyerekjátékok, udvari hinták sorban, de nagyobb terasszal, s  játékházzal „anno” szintén megszenvedett az ifjú készítő.  A véső használatának teljes  megtanulásával indult a figurákkal, alakzatokkal való ismerkedése. Újabb és újabb formák  láttak napvilágot, sőt a deszkára vésés sem ment rosszul neki. A barátoktól jöttek a pozitív  visszajelzések, mindenkinek tetszettek munkái, örültek kivételes tehetségének. A jószívű  reménység az elkészített műveit mindig ajándékba adta, hasznot nem akart vele szerezni.  „Kívülről nehéznek tűnik a munka, de amikor az ember benne van, akkor már észre sem  veszi az előtte tornyosuló akadályokat. Egy görcs is szépséges lehet egy fában, pedig az  csak hibaként tűnhet fel egy laikus szemnek.”- ecsetelte szenvedélyét a fafaragó.  Magyarsággal kapcsolatos termékeire a legbüszkébb. Jelenleg munkaasztalán Árpád  vezér képmásának, illetve a Bibliából jól ismert Utolsó Vacsora történetének elkészítése  van folyamatban. Elhivatottan vallja, hogy a körtefától jobb anyag nem nagyon  szükségeltetik egy remekmű előteremtéséhez. Leginkább késő ősszel szeret dolgozni, amikor már hűvös van, ráadásul a műhely melegébe húzódva  tudja végezni a kívánt feladatokat. Széles szerszám repertoárral rendelkezik, melyet saját maga készített el. Itt a Trabant rugójától, az IFA féderétől, a  forgácsoló eszközig minden rendelkezésére áll a sikeres mű előállításához. Bármikor szívesen segít a tanulni vágyó ifjaknak, bár még saját magát is  diáknak gondolja. A jövőbeni tervei között szerepel egy kisebb székelykapu, melynek az anyagát már megvásárolta, de elkészítése csupán tavasszal fog  kezdődni. Reméli, hogy a fatárgyaknak Szatmárban újra keletje lesz, ezért ha alkalma adódik rá, akkor találkozókon próbálja népszerűsíteni  mesterségét, mindemellett azt a kellemes érzést, melyet a vésett fatárgyak hozhatnak elő az emberekből. - Széles Szabolcs - _________________________________________________________________________________________________________________________  Hűvösvölgyi Ildikó Fehérgyarmatra látogatott  Fehérgyarmaton járt az egyik legismertebb magyar színművésznő. Hűvösvölgyi Ildikó  pályafutását sokan kísérték figyelemmel a hosszú évek alatt, igaz nem volt nehéz dolguk,  hiszen számos színházi szerepben, játékfilmben, és tévéfilmben mutatta már meg tudását.  A Színház- és Filmművészeti Főiskolán még 1975-ben végzett tehetség, az 1976-os  esztendő óta a Madách Színház művésznőjeként is elismeréseket szerzett. A több éve  megrendezésre kerülő protestánsesteknek köszönhetően, most a fehérgyarmati református  imaházban láthatták az érdeklődők pódiumestjét. Az est folyamán Reményik Sándor  csendes csodák válogatott verseiből mutatott be néhányat az előadóművész. Az ismert  költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja volt, kinek életében az  Úr után, Isten utáni szüntelen vágyakozás mindig fontos helyen szerepelt. A Soproni Petőfi  Színház örökös tagját, a Szentendrei zeneiskola csellóművész tanára kísérte el, így a  foszlány történeti visszatekintéseket ismert hazai, s külföldi szerzők zenéivel együtt lehetett  újfent átérezni. Az ismét átélt darabok részletei pedig segítettek a nézőknek eligazodni egy  gyönyörű, de már kissé elfeledett világban, mely a nagyobb és titkosabb csodákban nem  szűkölködik. - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Egy évszázad fölötti élet  Örömteli jubilálás történt a szatmári községben. Tunyogmatolcs, valamint a térség  legidősebb embere már a 101. évébe lépett. Vass Lajosné még 1911-ben született az  „akkori” Tunyogon, valamikor 7 testvére volt, 6 lány és 1 fiú, kik már nem lehettek ott a  mostani ünneplőkkel. A köszöntők között tiszteletét tette: Soltész Bertalan polgármester,  Lucskiné Krokavecz Márta lelkész, illetve Lucski Zsófia a Tunyogmatolcs.hu csapatából.  Az ajándékoknál helyet kapott a tíz évtizedes születési anyakönyvi kivonat is. Terike néni a  mezőgazdaságban dolgozott, s néhány emberöltő alatt számtalan gyermeket, unokát  nevelt fel. Nagy megbecsülésnek örvend az idős hölgy, aki még most is tud mesélni a több  mint egy évszázados létezéséről. „A hosszú élet titka a kevés alkoholfogyasztás, pálinkát  szintén csak mértékkel, gyűszűnyit szabadna inni.”- mondta el a matuzsálemi kort megélt  ükmama. A tavalyi évben már megkapta az országos emléklapot, de még bízik az előtte  álló időszakban. Bár a hallása megromlott, és a járáshoz is szüksége van segítségre, de a  Rákóczi utcában élő szépkorú teljes szellemi frissességben tölti mindennapjait. A térség  lakói nevében kívánunk neki még hosszú életet azzal, hogy szívesen ott lennénk a 110-en  is, hiszen a számok jönnek-mennek, de a „legidősebb” jelzőt nem osztogatják csak úgy. - Széles Szabolcs - _________________________________________________________________________________________________________________________  Ősi ostorfonás kispaládi bizonyítékokkal  A karikás ostort csikósok, gulyások, kondások használják az állatok terelésére, ráncba  szedésére már ősidők óta, de szerszámukat egykor fegyverként ugyancsak alkalmazták.  Az ostorok fonása, díszítése valóságos pásztor remeknek számít még a mai nap is, mely  készítési műveleteknek fontos szatmári gócpontja Kispalád lett. Orbán László helyi lakos  szerencsésnek érzi magát, hiszen a családi generációkon át örökölt mesterséget, ő  szintén megtanulhatta nagyapjától. Elmondása szerint a gyakorlati titkok mellett, sok  kitartás, szorgalom, s szüntelen imádat kell az általa űzött szakmához. Egy átlagos karikás ostor megalkotása akár 5-6 órás munkával is, csak 4 nap alatt készül el, melyben a  díszített 40 cm-es nyél szerepe különös fontossággal bír. Magát a fonás procedúráját 4-8-  12-16 ágból alkotja a bőrműves, jóllehet a legkülönlegesebb kéréseknek sem tudott soha  ellenállni. Az ostorkészítő a gyártáshoz elengedhetetlennek tartja a kiváló alapanyagokat,  ezért egy jó barátja segítségével bivalybőrhöz jut Romániából, mindazonáltal a régi  katonai csizmaszárakat sem veti meg. A szárszakadások száma elég magas szokott lenni, így a munkálati korrekciók szükségszerűek a gyártási eljárásoknál. Vékonyabb bőrből  kerülnek pótlásra a kevésbé fontos részek, amit az idős nyugdíjas pillangónak és  sallangnak nevez. Nyáron az előszobában dolgozik, télen pedig a melegebb tűzhely  mellett élvezi a fonás kompozícióit. Megyei szinten számítanak bemutatóira, sőt már  Pécsre is fogadhatott meghívást. Kiállításával emelni szokta a nyíregyházi Kézműves  Vásár színvonalát, illetve a mátészalkai Múzeum Estet. Tanulni vágyó jelentkezők  folyamatosan vannak családi házában, de még nem találta meg méltó utódját. „ Sajnos 20-  ból csupán 2 embernek áll rá az ujja erre a munkára. Az ostorra teremni kell!”- mondta el a minden segítséget megadó 72 éves Laci bácsi, ki bízik a  környékbeli rokonszakmák összefogásában. A mesteri reménykedés történetesen nem alaptalan, pusztán gondoljunk a szíj végén lévő csapó  hangrobbanására, talán úgy fog még látványrobbanást is életre kelteni e különleges tevékenységi forma, s erre már biztosan nem kell sokat várni.  Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Táncoló legénybotok művésze  A Mátészalkán élő Siska Tiborról nyugodtan el lehet mondani, hogy egy univerzális ember.  A Szatmár Táncegyüttes egyik alapító tagjaként fontosnak tartja a népi hagyományok  ápolását, melyet a Tunyogmatolcsi Ifjúsági Néptánccsoport összefogásával, és a  botfaragás művészetével már hosszú ideje kihangsúlyoz. Az 1984-es esztendőben  kezdődött kötődéses kapcsolata a botokkal. Ebben az évben találkozott Horpácsik  Jánossal, aki ennek a népművészetnek a helyi mestereként ténykedett, sőt egyben  néptáncos is volt. Tibornak a tánc ezen formája vonzalommá fejlődött, ráadásul járása  közben ismerkedett meg magával a bottal, mely örökös társként kapcsolódik a  mozgáskultúrához. 1999-ben már komolyabb szinten foglalkozott a dorongokkal, így  készítésének tanulására adta a fejét. Beiratkozott Nádudvarra, a kismesterségek  szakiskolájába. Később pedig Debrecenbe járt, ahol játszóház és szakoktatói vizsgát tett  sikeresen. Szerencséjére választott útján szakemberekkel, tehetséges faragókkal tudott  találkozni, akiknek segítségével sok motívumot sikerült begyűjtenie, megtanulnia.  Otthonában az igazi brillírozás a díszítéssel, illetve ezek ötvözésével indulhatott el. A  mentor meg van győződve a monogram kulcsfontosságáról, hiszen a választott husáng  megjegyzése teheti azt csak igazán egyedivé. Jelenleg ólmosbotokat készít, melyet régen  a fiatalemberek legénybotként neveztek. Valaha az ifjak ezzel jártak udvarolni a szívük  választottjához, s maga a „tárgy” biztonságérzetet nyújtott számukra. Ma már inkább  eszmei értékként tűnik fel házakban, de akadnak még olyanok, akik szívesen magukhoz  veszik sétálás közben. A külcsín a fűtött botokkal tovább fokozódott nála, amiket  tökéletesítés előtt a tűzben edz, voltaképpen ezzel keményebbé, szilajabbá téve az áhított  fát. Állítása szerint a rovátkázás, illetve a szálvágás nehezebb feladatnak bizonyul, mert  egy silány mintaválasztás, vagy egy rossz mozdulat döntően befolyásolhatja a nyers  alapanyagot. „A hagyományokat ápolva olyan eszközöket kell készíteni, amiket nem csak  200 évvel ezelőtt használtak az emberek, hanem akár ma is alkalmazni tudnak.”-  konstatálta gondolatát a botkészítő. A régi szerelem ma már életstílusként kíséri a táncost  mindenhová.  Ezek mellett foglalkozik még: tojásfestéssel, gyertyamártással, bőrfonással,  vesszőzéssel, tetejébe a gyerekeknek régies népi játékokat kreál. Minduntalan megpróbál  valami egyedit létrehozni a saját szakterületén. Nem mindig találkoznak az anyagok, de  amikor sikeresen valósít meg egy új ötletet, az plusz erővel tölti fel. Sokáig tárolja  termékeit, de ajándék formájában gyakran új gazdákhoz kerülnek azok. Úgy véli, hogy egy  településen belül 50-60 fiatalnak a hagyományőrzése fertőző erővel tudna hatni a  többiekre, mellyel életre kelnének mesterségek, míg mások fennmaradhatnának.  Az  üzenet egyértelmű: legények ideje botot ragadni!  - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Szamos melletti sportolókért báloztak  Tunyogmatolcson immár VI. alkalommal szervezett sportbált a helyi sportegyesület, a  Tunyogmatolcs. SE. Idén hasonlóan az előzőekhez, közel százan jöttek el az eseménynek otthont adó napközi étkezdébe. A rendezvény elején Mikes Ferenc sportelnök, valamint  Soltész Bertalan községi vezető köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünneplésre okot adott  az, hogy a felnőtt társulat az idei évben először zárta második helyen pozícióját a megyei  másodosztályú labdarúgó-bajnokság Carmo-csoportjában. Egy bőséges vacsorával  kezdődött az összejövetel kötetlen része, mely után a mulatós fejezet talpalávalóját Varga  Zsolt húzta. Az est legjobban várt pillanatai a tombolasorsolással indultak el, amin sok-sok  ajándék került kihúzásra a szerencséjüket próbálgatók között. A hajnal fél ötig tartó  mulatságon mindenki jól érezte magát, közösen szórakoztak a fiatal sportolók, az  egyesület vezetői, támogatói, illetve a labdarúgásért rajongó résztvevők. A bevétel nemes  célt szolgál, melyet teljes egészében a sportra fordítanak a szervezők. Főként a felnőtt, s  utánpótlás csapat versenyeztetésére szánják a jótékony pénzösszeget. A klubnál továbbra  is a régi jó rigmus hallható: „hajrá fiúk, hajrá Tunyogmatolcs!”  - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Folytatódó gazdaköri előadássorozat Tunyogmatolcson  Továbbviszik 22 éve tartó hagyományukat a Gazdakör tagjai. Az ismeretátadó előadások  már nem újszerűek a civil szervezet életében. A 90-es évektől nehezen induló kezdetleges  összejövetelek, ma már jellegzetes előadásokká nőtték ki magukat a településen. Idén is a  februári hónapban kezdődtek el a heti szemináriumok, s egészen március idusáig fognak  tartani a fejtágító órák. Ezeken az összejöveteleken hangzanak el a mezőgazdaságot  érintő legfontosabb kérdések, problémák, valamint fejlődési lehetőségek. Az előadások  céljai, hogy segítsék a gazdákat szakmai továbbképzésükben, az innováció  elkerülhetetlenségében, és nem utolsó sorban kulturális fejlődést biztosít a résztvevőknek.  Hetente új személyeket, az adott témakör specialistáit láthatják vendégül a hallgatók.  Hőgye Imre alelnök szerint egyesületi fontossággal bírnak ezek az információk. -  „A  mezőgazdaságban dolgozók számára elengedhetetlen ismertetni a termékek jellemzőit,  előnyeit, tudomásukra kell hozni az új árakat, hiszen a magyar föld jövője számunkra  különösen fontos.”A szüntelen érdeklődés azt mutatja, hogy nem csak közösség teremtő  alapja, de összetartó ereje is van a szervezeti tradíciónak, mivel állandóságában hordozza  a folyamatos megújulás lehetőségét.   - Széles Szabolcs - __________________________________________________________________________________________________________________________  Fával juthatnak meleghez a tunyogmatolcsiak  A szatmári embereknek is a hideg idő, és az igazi téli időjárás beköszöntével vált egyre  fontosabbá az otthon melege. Sajnos, nem mindenkinek adatik meg, hogy saját pénzből  vásároljon tűzifát. Ráadásul a hosszú éjszakák hátrányos számlájára lehet írni, hogy  sokaknak a négy fal között kell érdemi idejüket eltölteni. Nincs ez másképp a Szamos  melletti településeken sem.A kurta kocsma hazájában szintén hasonló problémákkal  küzdenek a rászorulók, ezért Tunyogmatolcs sem akart kimaradni az országos szociális  célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó támogatásból. A belügyminisztériumtól  háromszázharminc köbméter fára kapott hozzájárulást a község, melynek összege  kizárólag az erdőgazdálkodók által biztosított tűzifa beszerzésére fordítható, és szociális  rászorultság alapján, szigorúan saját célú támogatási formában használható fel. Az előzetes  igényfelmérést követően adta le szükségletét a polgármesteri hivatal vezetősége, a  szállítással kapcsolatos költségeket, valamint köbméterenként nettó 2 ezer forintot az  önkormányzatnak kellett kifizetnie – ismertette a program részleteit a képviselő testület  egyik tagja. A kedvezményezettek a fához térítésmentesen jutnak hozzá, csak az adott  mennyiség hazaszállításáról kötelesek gondoskodni. Az északkeleti lakóhelyre tizenhárom  rönkszállító kamion érkezik folyamatosan, melynek tartalma körülbelül háromszáz tonna fa,  és voltaképpen ezzel a mennyiséggel hatszáz család átmeneti melegedés problémája  látszik megoldódni. A segélyezettek között akad egyedül élő, rokkant, beteg ember,  kisnyugdíjas, aktív korú munkanélküli, és mélyszegénységben élő egyaránt. A jókor jött segítség hatványozódva érezteti hatását a lakóhelyen, hiszen a  meleg nélkülözhetetlen a mínuszos órákban, amikor az igazi lét a (fő) tét.  - Széles Szabolcs - ___________________________________________________________________________________________________________________________  Tovább az archívumba